{"id":61,"date":"2021-10-22T14:10:40","date_gmt":"2021-10-22T14:10:40","guid":{"rendered":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/?page_id=61"},"modified":"2021-10-26T10:51:07","modified_gmt":"2021-10-26T10:51:07","slug":"gitar-tipusok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/wp_gyakorlas\/gitar-tipusok","title":{"rendered":"Git\u00e1r t\u00edpusok"},"content":{"rendered":"\n
\n
Megnevez\u00e9s<\/strong><\/th>K\u00e9p<\/strong><\/th>Le\u00edr\u00e1s<\/strong><\/th><\/tr><\/thead>
Klasszikus git\u00e1r<\/td>\"\"<\/td>A klasszikus git\u00e1r f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy m\u00e9ter hossz\u00fa, ennek nagyj\u00e1b\u00f3l fel\u00e9t a nyak, fel\u00e9t a test teszi ki. Hangol\u00f3feje lapos, a h\u00farok behangol\u00e1s\u00e1t mechanikus h\u00farg\u00e9pek teszik lehet\u0151v\u00e9. Fog\u00f3lapja bundozott, eg\u00e9szen a tet\u0151n l\u00e9v\u0151 kerek hanglyukig ny\u00falik, jellemz\u0151en 19 \u00e9rint\u0151 van rajta. Hat h\u00farja a tet\u0151re ragasztott, egym\u00e1ssal egybe\u00e9p\u00edtett h\u00farl\u00e1bhoz, illetve h\u00fartart\u00f3hoz csatlakozik. A h\u00farok leggyakoribb hangol\u00e1sa E \u2013 A \u2013 d \u2013 g \u2013 h \u2013 e’. A h\u00e1rom legm\u00e9lyebb h\u00far f\u00e9msz\u00e1llal van k\u00f6rbetekerve. A klasszikus git\u00e1rnak jellegzetes homok\u00f3raszer\u0171 kont\u00farja van, test\u00e9nek fel\u00e9p\u00edt\u00e9se dobozszer\u0171, a tet\u0151t a h\u00e1tlappal egy 9-10 centim\u00e9ter sz\u00e9les, a form\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen meghajl\u00edtott oldallap, k\u00e1va k\u00f6ti \u00f6ssze.
Forr\u00e1s:<\/strong> https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Klasszikus_git%C3%A1r#Le%C3%ADr%C3%A1sa<\/a><\/td><\/tr>
Flamenco git\u00e1r<\/td>\"\"<\/td>A flamencogit\u00e1r a klasszikus git\u00e1rnak az a v\u00e1ltozata, amelyen flamenco \u00e9neket \u00e9s t\u00e1ncot k\u00eds\u00e9rnek, flamenco zen\u00e9t j\u00e1tszanak. Fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, f\u0151bb m\u00e9reteiben megegyezik a klasszikus koncertgit\u00e1rral, de rendszerint ann\u00e1l k\u00f6nnyebb \u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, kisebb k\u00e1vasz\u00e9less\u00e9g\u0171, h\u00farl\u00e1ba alacsonyabb, h\u00farnyom\u00e1sa, vagyis a h\u00faroknak a fog\u00f3lap s\u00edkja f\u00f6l\u00f6tti magass\u00e1ga kisebb. H\u00e1t\u00e1nak, oldalainak anyaga hagyom\u00e1nyosan a vil\u00e1gos sz\u00edn\u0171, k\u00f6nny\u0171 ciprusfa. Felt\u0171n\u0151 ismertet\u0151 jegye, hogy a flamenco zene saj\u00e1tos ig\u00e9nyeihez alkalmazkod\u00f3 intenz\u00edv j\u00e1t\u00e9km\u00f3dja miatt a hangszertet\u0151re a hangszer v\u00e9delme c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l \u201ekoptat\u00f3t\u201d, golpeador<\/em>t ragasztanak.
Forr\u00e1s:<\/strong> https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Flamencogit%C3%A1r<\/a><\/td><\/tr>
Barokk git\u00e1r<\/td>\"\"<\/td>A barokk git\u00e1r a git\u00e1rnak a barokk zen\u00e9ben haszn\u00e1lt v\u00e1ltozata. Ez a penget\u0151s hangszer a mai klasszikus git\u00e1rn\u00e1l kisebb, hossz\u00fak\u00e1sabb testform\u00e1j\u00fa, \u00f6t h\u00farp\u00e1rja, vagy n\u00e9gy dupla \u00e9s egy szimpla h\u00farja van. A 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig szinte v\u00e1ltozatlan form\u00e1ban volt haszn\u00e1latban els\u0151sorban m\u0171kedvel\u0151 hangszerk\u00e9nt, de szerepet kaphatott a barokk zenekarok continuo-sz\u00f3lam\u00e1ban is.
Forr\u00e1s:<\/strong> https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Barokk_git%C3%A1r<\/a><\/td><\/tr>
Elektroakusztikus git\u00e1r<\/td>\"\"<\/td>Az elektromos-akusztikus git\u00e1r, vagy r\u00f6viden elektroakusztikus git\u00e1r<\/em> egy a git\u00e1rok csoportj\u00e1ba tartoz\u00f3 h\u00faros, penget\u0151s hangszer. Gyakran h\u00edvj\u00e1k m\u00e9g f\u00e9lakusztikus<\/em>, illetve f\u00e9lt\u00f6m\u00f6r test\u0171 git\u00e1rnak<\/em> is, ezt a megnevez\u00e9st azonban helytelen \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rtelemben haszn\u00e1lni, mivel az csak a git\u00e1rok egy bizonyos sz\u0171kebb csoportj\u00e1ra, a legink\u00e1bb jazzgit\u00e1rk\u00e9nt emlegetett t\u00edpusokra korl\u00e1toz\u00f3dik. Az ilyen git\u00e1rok v\u00e9kony test\u0171ek \u00e9s a test k\u00f6zep\u00e9n egy fahas\u00e1b h\u00faz\u00f3dik v\u00e9gig a nyak r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l eg\u00e9szen a l\u00e1big. A t\u00e1gabb \u00e9rtelemben vett elektroakusztikus git\u00e1rok ezzel szemben legink\u00e1bb egy folkgit\u00e1rra<\/em> eml\u00e9keztetnek, azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy a hang valamilyen m\u00f3don al\u00e1vethet\u0151 elektromos er\u0151s\u00edt\u00e9snek is.
Forr\u00e1s:<\/strong> https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Elektroakusztikus_git%C3%A1r<\/a><\/td><\/tr>
Elektromos git\u00e1r<\/td>\"\"<\/td>Az elektromos git\u00e1r egy kordofon, azaz h\u00faros, penget\u0151s hangszer. Ezen bel\u00fcl egy git\u00e1rt\u00edpus, ahol a pengetett hang megsz\u00f3laltat\u00e1sa egy elektromos eszk\u00f6z (hangszed\u0151) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik, szemben az akusztikus git\u00e1rokkal, ahol a hangot maga a git\u00e1r rezg\u0151teste hozza l\u00e9tre.
Az elektromos git\u00e1r feltal\u00e1l\u00e1sa, azaz m\u00e1r az 1950-es \u00e9vek eleje \u00f3ta szinte minden k\u00f6nny\u0171zenei egy\u00fcttes elengedhetetlen hangszere. Elterjed\u00e9se nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a rockkult\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1hoz, \u00edgy napjainkra az egyik legn\u00e9pszer\u0171bb hangszerr\u00e9 v\u00e1lt.
Megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en indult el az a mozgalom, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a zenekritikusok egyre komolyabban vett\u00e9k a \u201ek\u00f6nny\u0171\u201d zen\u00e9t \u00e9s felfigyeltek r\u00e1, hogy a klasszikus zene korszaka ut\u00e1n is l\u00e9trehozhat\u00f3ak maradand\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u0171 zenem\u0171vek. M\u00e1ra az elektromos git\u00e1r bet\u00f6rt szinte minden m\u0171fajba \u2013 \u00e1tl\u00e9pve a rock hat\u00e1rain, megjelenik a popzen\u00e9t\u0151l eg\u00e9sz a dzsesszig szinte minden\u00fctt.
Forr\u00e1s:<\/strong> https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Elektromos_git%C3%A1r<\/a> <\/td><\/tr>
Basszusgit\u00e1r<\/td>\"\"<\/td>A basszusgit\u00e1r a git\u00e1r m\u00e9lyebb hangfekv\u00e9s\u0171 v\u00e1ltozata. Legismertebb ezek k\u00f6z\u00fcl az elektromos basszusgit\u00e1r,<\/em> ami k\u00fcls\u0151re hasonl\u00edt az elektromos git\u00e1rhoz, de legt\u00f6bbsz\u00f6r csak n\u00e9gyh\u00faros, \u00e9s menz\u00far\u00e1ja, teh\u00e1t rezg\u0151h\u00far-hossz\u00fas\u00e1ga nagyobb, h\u00farjai vastagabbak a git\u00e1rhoz k\u00e9pest. Hangol\u00e1sa legt\u00f6bbsz\u00f6r a nagyb\u0151g\u0151\u00e9vel azonos, teh\u00e1t h\u00farjai a git\u00e1r als\u00f3 h\u00farjaihoz k\u00e9pest egy okt\u00e1vval m\u00e9lyebbek.
Az elektromos basszusgit\u00e1r az 1950-es \u00e9vekben jelent meg a sz\u00f3rakoztat\u00f3zen\u00e9ben a nagyb\u0151g\u0151 helyettes\u00edt\u0151 hangszerek\u00e9nt. A legt\u00f6bb m\u0171fajban a ritmusszekci\u00f3hoz tartozik, de a dzsessz \u00e9s funk st\u00edlusokban sz\u00f3l\u00f3z\u00e1sra is haszn\u00e1lj\u00e1k. Meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe miatt szinte az \u00f6sszes k\u00f6nny\u0171zenei m\u0171faj elengedhetetlen szerepl\u0151je.
Forr\u00e1s:<\/strong> https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Basszusgit%C3%A1r<\/a><\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Megnevez\u00e9s K\u00e9p Le\u00edr\u00e1s Klasszikus git\u00e1r A klasszikus git\u00e1r f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy m\u00e9ter hossz\u00fa, ennek nagyj\u00e1b\u00f3l fel\u00e9t a nyak, fel\u00e9t a test teszi ki. Hangol\u00f3feje lapos, a h\u00farok behangol\u00e1s\u00e1t mechanikus h\u00farg\u00e9pek teszik lehet\u0151v\u00e9. Fog\u00f3lapja bundozott, eg\u00e9szen a tet\u0151n l\u00e9v\u0151 kerek hanglyukig ny\u00falik, jellemz\u0151en 19 \u00e9rint\u0151 van rajta. Hat h\u00farja a tet\u0151re ragasztott, egym\u00e1ssal egybe\u00e9p\u00edtett h\u00farl\u00e1bhoz, illetve h\u00fartart\u00f3hoz csatlakozik. A h\u00farok […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/wp_gyakorlas\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/61"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/wp_gyakorlas\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/wp_gyakorlas\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/wp_gyakorlas\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/wp_gyakorlas\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=61"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/wp_gyakorlas\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/61\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":99,"href":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/wp_gyakorlas\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/61\/revisions\/99"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyakeniko.dimadev.hu\/wp_gyakorlas\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=61"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}